Kertterápia: Igazi gyógyerő recept nélkül
A kert sokkal több, mint növények és színes virágok gyűjteménye. Valójában egy oázis, ahol megpihenhetünk, feltöltődhetünk és megtalálhatjuk belső békénket. A növényekkel való foglalatoskodás nemcsak megnyugtató, de igazolt gyógyító hatással is bír. Nem is gondolnánk, hogy a mennyi pozitív hatása van a szervezetünkre, főleg az ülő- vagy szellemi munkát végzők számára. A pandémia kellet ahhoz, hogy ezt újra felismerjük: a home office, a bezártság, a négyfal közötti ingerszegény lét sokakat ösztönzött arra, hogy elhagyják a betondzsungelt – így nem is csoda, hogy a kertes házak szerepe felértékelődött.
Fittness a kertben – Kertterápia
Kertterápia: A kertben végzett munka során sokféle fizikai tevékenységet végzünk: ásunk, gyomlálunk, növényeket ültetünk, füvet nyírunk, összegereblyézzük a lehullott leveleket. Ezek a feladatok erőfeszítést igényelnek, amelyek erősítik az izmokat és növelik az állóképességet. A kertészkedés olyan mozgásformát kínál, amelyet a szabadban, friss levegőn végezhetünk, ezért sokkal kellemesebb és kevésbé érezzük monotonnak, mint egy konditeremben történő edzést. Észre sem vesszük, pedig az intenzív kerti munka felér egy edzéssel: hiszen emelünk, hajolgatunk, guggolunk – a mozgás során pedig zsírt égetünk, formában tartjuk izmainkat, javul az állóképességünk, a mozgáskoordinációnk, erősödik a szívünk és a tüdőnk és csökkentjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Természetes örömforrás
A kert gondozása pszichológiai szempontból is rendkívül hatásos: a munkánk eredményét látni az egyik legnagyobb öröm a kertészkedésben. A növények gondozása, a kert ápolása és szépülése, a nyíló virágok, az illatozó fűszernövények, a beérő gyümölcsök, zöldségek mind pozitív érzéseket váltanak ki, és növelik az önbizalmat és az önbecsülést. A kertészkedés tulajdonképpen egy alkotó folyamat. A növények ápolása, a kert folyamatos alakítása, újabb és újabb ötletek megvalósítása olyan kreatív kifejezési lehetőséget nyújt, amely teret ad az önkifejezésnek.
Egészségünk záloga a zöld
A kertészkedésnek fiziológiai előnyei is van. A friss levegőn töltött kerti munka elősegíti az immunrendszer erősödését. A zöld területek oxigént termelnek, megtisztítják körülöttünk a levegőt, megkötik a port és a széndioxidot. A kertészkedés során testünk D-vitaminnal gazdagodik a napfénytől, ami fontos a csontok és az általános egészségünk szempontjából. Az ökológiai lábnyomunk csökkentésének egyik módja a saját élelmiszereink vegyszermentes termesztése. Ha a kertünkben fenntartható módon műveljük a földünket, a keletkező komposzttal javítjuk annak termőképességét, természetes módszereket használunk a kártevők elleni védekezésre, akkor hozzájárulhatunk a fenntartható életmódhoz és az egészségesebb környezet megteremtéséhez, ráadásul biztosak lehetünk benne, hogy íz- és tápanyagokban gazdag, a boltinál sokkal egészségesebb, táplálóbb növényi élelmiszerek kerülnek az asztalunkra. Teák vagy illóolajok formájában feldolgozott gyógynövényeink pedig akár egész évben beépülhetnek az életünkbe, és fontos szerepet kaphatnak a betegségek megelőzésében.
A kert a lelkünknek is kell…
A szabadban való tartózkodás a városi élet nyomasztó légkörétől való menekülés lehetőségét kínálja. A madárdal, az illatok, a friss fű szaga mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember megtalálja a harmóniát. Ahogy időt töltünk a kertben, újraegyesülhetünk a természettel, felvesszük annak rezgéseit, ezáltal is elősegítve testi és lelki egészségünket. Amikor a kertben dolgozunk megfeledkezünk a pillanatnyi gondokról, pozitív energiákkal töltődünk fel, a munkák során egyfajta meditatív állapotba kerülünk, ami oldja a feszültséget, és átvezet a belső béke állapotába.
Mit mondanak a kutatások?
Az elmúlt száz évben többször kutatták a kert és a kertészkedés egyénre gyakorolt hatásait. Az első vizsgálatok arra irányultak, hogy miért gyógyulnak gyorsabban azok a betegek, akiknek az ablaka ápolt parkra, kertre néz, azokhoz képest, akik csak a szomszédos épületek falait látták. Kimutatták, hogy az ápolási idő hossza a fájdalomérzettel is kapcsolatos, és azoknál a páciensekek, akiknek az ablaka a zöldre nézett, ritkábban és rövidebb ideig voltak fájdalmaik és kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük. Egy másik kutatás alkalmával különféle betegségeket vizsgáltak, beleértve a szív- és érrendszeri megbetegedéseket és a rák bizonyos típusait is. Megállapították, hogy akik rendszeresen, hetente legalább egy órát töltenek kertészkedéssel 18 százalékkal kevesebb az esélyük arra, hogy valamilyen betegség miatt elhalálozzanak. Arra is kitért a kutatás, hogy akik hasonló tevékenységre akár 3-4 órát szánnak hetente, azoknak 31 százalékkal csökken a betegségekből adódó elhalálozási esélye, ráadásul boldogabbak, kevésbé jelentkezik náluk a depresszió, a szorongás vagy a stressz és ezek tünetei. Kerttervezés.